Sáta kutatott története

Néhány évtizede elég mélyen beleástam magam Sáta történetébe. Ameddig lehetett, ki is használtam az írott és elérhető irodalmat, forrásokat, tárgyi és irodalmi emlékeket. Eljött viszont egy pont, ahonnan a megszokott módszerekkel már nem lehet további információkat szerezni a hely történetéről az eltelt évszázadok sokasága, a "történelem előtti" idők messzesége miatt. Ezek az információk pedig éppen olyan fontosak egy település életében, mint azok, amelyeket valamikor is dokumentáltak papíron, fényképen vagy filmen. Adatközlésre és esettanulmányok végzésére alkalmas alanyok felkutatását követően egy egyedülálló, eddig Sáta helytörténetében még soha nem próbált kísérletbe kezdtünk annak érdekében, hogy pontosan megismerjük Sáta keletkezésének történetét. Céljaink között szerepel, hogy kiderítsük, a modern időszámítás alapján melyik évben telepedett meg itt ember, hogyan éltek, és milyen céljaik voltak azzal, hogy éppen itt telepedtek le. Hogyan fejlődött a falu, hogyan nézett ki az eltelt évszázadok alatt, és milyen események történtek azokban az időkben, amelyekről eddig semmilyen információink nem voltak.

Az eredmények egymástól függetlenül születtek [születnek], sem az előzményük, sem a tartalmuk nincs hatással egy következő vizsgálat megállapításaira.
E kísérleti kutatások eredményeit ezen az oldalon olvashatja.

Eredmények

Az eddigi eredmények a falu népességével, lakosságával, a lakóhelyek és a közösségi létesítmények helyével kapcsolatosak. Jelenlegi időszámításunk szerint 23-tól 1132-ig vizsgáltuk az eseményeket és a helyszínt. A "hivatalosan" fellelt írásos emlékek alapján, mint tudjuk, Sáta említése először 1281-ben történt. Valójában - természetesen - ez időpont előtt is élt és létezett a falu. Egy kutatási eredmény szerint az első állandó lakója a helynek jelenlegi időszámításunk előtt telepedett meg itt [1]. Az eddig fellelt eredmények az alábbiak:


Időszámításunk szerint 23-ban
Ligetes, három-öt méter magas, nyárfás erdő húzódik egészen a régi óvoda előtti részig a völgyben. A patak medre ott alacsonyabb, beljebb, a jelenlegi focipálya körül rendszeresen megduzzasztja a vizét a felgyülemlett fahordalék. Ilyenkor alacsony, félméteres víz árasztja el a jelenlegi Kossuth és Dózsa György utcák helyét, a fák között, kisebb ártéri erdőt kialakítva. Lejjebb, a jelenlegi Kolozsvári utca felé nem önt ki, mert a Szemszúró felől befutó völgy előtt egy kisebb vízmosás van, amiben fel tud gyűlni a víz. A Szemszúró és a jelenlegi kastély-hegy tetején egy-egy fehér falú kunyhó áll, a völgy mocsaras helyeiről származó nádtetővel. Kör alakú kunyhók, egy-egy kis ablakkal. Őrtüzeket őriznek és táplálnak belőlük, őrhely. Erről a két helyről belátni a völgyet két irányban, és dél felé is el lehet látni. A jelenlegi kastély helyén elhagyott, vagy nem használt földsánc, fonott vesszőfalak, földdel betöltve. Mögötte nyiladék a hegy belsejébe. A Lilice környékén van egy tanya-szerűség, egészen a hegy alatt, a forrástól nem messze, mert gyakran önt ki a patak. Fafaragással, fa-feldolgozással foglalkoznak, akik ott élnek. A falu képe ilyen: az őrkunyhók felől egy ö[1]svény fut a bozótban a jelenlegi Kolozsvári utca vonalán, de feljebb, a domboldalban. Ez az ösvény tovább megy az állomás felé, van egy letérő az említett lilicei kunyhó-csoport felé. Innen a jelenlegi Arany János utca-Béke utca vonalán húzódik egy másik ösvény észak-nyugat [Ózd] felé, ami a régi tsz-nél tér rá arra a nyomra [egy kicsivel beljebb, a domboldal felé], ami ma az út. Észak [Bóta] felé a hegygerincen vezet egy ösvény, az ma is megvan, a bótai tetőnél tér rá a völgybe vezető, ma is ismert útra. [1]


Időszámításunk szerint 128-ban
A település központja a jelenlegi Kolozsvári utca, annak is az a része, ahol ma a virágbolt-zöldséges van. Dús, erdős völgy, kezeletlen irtásokkal. A mai Nagyhíd helyén megsekélyesedik a széles patak, könnyen át lehet gázolni rajta, lovakat itathatnak, egészen a régi iskola előttig. Ez a rész a közösségi élet színhelye is, itt vannak piac-szerű események időnként, állatokat [vadász-zsákmány], disznót, kecskét, aprójószágot hordanak ide "eladni". Nem hagyományos eladás történik, inkább csere, nagyobb értékű jószágnál/dolognál egy jövőbeni szaporulatból való átadásra történő megegyezés. A falu elöljárója a régi szatócsbolt helyén álló szállásban lakik, tűzön megedzett, négyzetesre munkált faoszlop áll előtte különféle jelzésekkel rajta. A szállások jellegzetes, kevert építmények, egy részük [főleg a tetejük] még nemezből vagy bőrből vannak. A jelenlegi falu szerkezete még nem létezik, csak néhány szállás áll, elszórva a falu területén. Ösvény vezet hozzájuk. A mai polgármesteri hivatal helyén egy domb áll, a patak felé néző oldalának aljában valaminek a be-, vagy lejárata. A Nagyhíd előtti sekélyesedéshez fut be egy lovascsapás észak-nyugat [Ózd] felől, ami a jelenlegi Széchenyi út felől jön, nagyjából a tsz egykori helyénél kezdődő mocsaras rész miatt a volt mészégető oldalán lévő domboldalban halad, ott egy kicsit meg is volt ritkulva a növényzet. [1]


212-ben
A patak völgyében a jelenlegi Nagyhíd-templom-kastély területe között elszórtan ház-csoportok. A házak olyanok, hogy fa illetve vályog az oldaluk, de a tetejük még nemez, és sátorhoz hasonlóan van kiképezve, érdekes, kevert megoldás. Emberderékig érő fonott botkerítés van körülöttük, hogy az aprójószág el ne kóboroljon, a kerítés elég közel van a ház falához. [1]


456-ban
A jelenlegi plébánia helyén a beépítetlen domb áll, tetején sűrű erdővel. A domb alján a templom jelenlegi helye felől egy gyalogösvény fut a Lilice felé a domb alatti mezőn. Ez az ösvény a forrás előtt nem messze egy aljnövényzet-nyiladékban tűnik el, körülbelül a jelenlegi Lilice-híd helyén. A "régi" iskola helyével szemben lévő völgyben [valamikor óvoda, utána könyvtár volt itt] a futballpályáig füves mező, lovakat futtattak rajta és harci mozzanatokat gyakoroltak. Rengeteg fa, sűrű növényzet a korabeli környezetben. [1]


515-ben
Többségében keleti jellegű ["mongol szem"] lakosság van jelen. [2]


1000-ben
Szélesebb és sekélyebb a patak, alacsonyabb a patakpart. A jelenlegi "régi" iskola helyén a domb alatt, 10-15 kikötött ló, ott őrzik őket, itatják, futtatják, az itató a patak partján, a mostani nagy bolt előtti részen. Egyébként apró, a domboldalhoz tapadó házak a jelenlegi Kolozsvári utca helyén. Magyar, úgynevezett "fehér hun" emberek. [1]


1104-ben
Föld-fa-sárból készült sánc [földvár], megközelítőleg a jelenlegi kastély helyén a domboldalban. Valamilyen dicsőséges dolog történt a helyszínen. [2] [...vagy arra emlékeztek, ill. arról emlékeztek meg, ugyanis a hun isatha szó jelentése: Isten, ősapa - a szerk. kiegészítése]


1132-ben
Észak felől, szegényes öltözékben emberek érkeznek a településre, állatokat is hoznak magukkal. A főtéren, a bolt helyén telepednek le [ma: Kolozsvári út, a bolt és a takarék helye]. Dús növényzet, a falu mostani központjában füves terület. [3]


1312-ben
A nagybolt [Kolozsvári u.] helye mellett balra fehérre mázolt, nádtetős épület, a többinél kicsit magasabb, két szintén magas ablaknyílással - valamilyen elöljáró vagy gyógyító lakhelye.[1]


A kutatás folyamatosan zajlik, az eredmények közlésének folytatása következik. [1] B.Z., [2]SZ.L., [3] V.L.: a kísérletben közreműködő adatközlők azonosítója. A vizsgálatban alkalmazott módszerről itt olvashat.

Az itt olvasható kutatási anyag semmilyen célra nem használható fel. Az eredeti eredmények szöveghűen a szerző tulajdonában vannak, és ott elérhetőek, a szerző az itt olvasható kutatási eredményekkel kapcsolatban minden jogot fenntart.

 Barta Zoltán 2006-2011

• vissza
• tovább: Sáta helyneve